Közönséges mókus

(Sciurus vulgaris)

Védett, természetvédelmi értéke 10000,- Ft

témafelelős

témafelelős

Bakó Botond

viselkedésökológus

    A közönséges mókus (Sciurus vulgaris) a rágcsálók rendjébe (Rodentia) tartozó, 20-30 cm testhosszúságú, fán lakó emlősünk. Lompos farka 14-25 cm, míg tömege 30-50 dkg között mozoghat, korától, táplálékbázisának gazdagságától, valamint évszaktól függően.

    Az állat hátszőrzetének színe változó: feketés barna, szürkés, vörös vagy akár sárgás árnyalatú, a hasi szőrzet általában fehér, de legalábbis világosabb, mint a háté. A színváltozatok pontos lehatárolását nehezíti a téli és a nyári bunda közti különbség. A nyári szőrzet ugyanis világosabb, mint a téli, így megeshet, hogy egy adott állatot más színváltozatba tartozónak ítél az ember télen és nyáron. A farkszőrzetet és fülpamacsait évente egyszer cseréli.

    A közönséges mókus Eurázsia mérsékelt övi erdeinek és fás parkjainak gyakori őshonos lakója. Fák lombkoronájában, mintegy 6 méterre a föld felett, egészen a törzs és az ág csatlakozásánál, vagy odúban építi gallyfészkét. Egy állatnak több fészke is lehet, melyeket különböző célokra használhat.

    Nagyon jellegzetes módon rágja meg a tobozokat a fenyőmagvakat kutatva. Csak a felső tobozpikkely leveleket hagyják meg. Ennek köszönhetően csupán a mókusrágta fenyőtobozok alapján is biztosra lehet venni egy-egy területen az előfordulásukat.

    Egész évben a fák lombkoronájában mozog. Tavasszal és ősszel azonban a talajra is lemerészkedhet. Ilyenkor a párzást megelőző udvarlás hevületében kergetőzhetnek az avarban, illetve az éléskamráit keresheti. Ez azonban sokszor vesztét okozhatja, mivel a nyílt talajon mozogva könnyen a ragadozó madarak, vagy az autóforgalom áldozatává válhat.

    A közhiedelemmel ellentétben valódi téli álmot nem alszik, bár zordabb időjárás esetén napokig meghúzhatja magát fészkében.

    Először keresd meg az észlelés helyét...