Nagy szarvasbogár

(Lucanus cervus)

Védett, természetvédelmi értéke 10000,- Ft

témafelelős

témafelelős

Varga Ildikó

ökológus

    A szarvasbogár (Lucanus cervus) a szarvasbogárfélék családjának legnagyobb termetű faja. A hím és nőstény egyedek méretükben, a rágó és a fej nagyságában jelentősen eltérnek. A hímek 3-8 cm, míg a nőstények 2,5-5 cm hosszúak. A hímek rágója szarvasagancshoz hasonló, a fejük hátul taréjszerűen kiszélesedő. A nőstények rágója normál méretű, elülső lábszára azonban szélesebb és erőteljesebb, mint a hímeké.

    Erdőlakó faj, elsősorban tölgyesekben él. A lárvák fejlődéséhez öreg, korhadó fák szükségesek, ezért idősebb állományú tölgyesekben figyelhetők meg nagyobb egyedszámban.

    A kifejlett bogarak május végén, júniusban jelennek meg. Nappal a lombkoronaszintben tartózkodnak, a fák sérüléseiből kifolyó nedvet nyalogatják. Főként alkonyatkor repülnek, jellegzetes zúgó repüléssel keresik fel párjukat.

    A szarvasbogár (Lucanus cervus) a szarvasbogárfélék családjának legnagyobb termetű faja. A hím és nőstény egyedek méretükben, a rágó és a fej nagyságában jelentősen eltérnek. A hímek 3-8 cm, míg a nőstények 2,5-5 cm hosszúak. A hímek rágója szarvasagancshoz hasonló, a fejük hátul taréjszerűen kiszélesedő. A nőstények rágója normál méretű, elülső lábszára azonban szélesebb és erőteljesebb, mint a hímeké.

    Erdőlakó faj, elsősorban tölgyesekben él. A lárvák fejlődéséhez öreg, korhadó fák szükségesek, ezért idősebb állományú tölgyesekben figyelhetők meg nagyobb egyedszámban.

    A kifejlett bogarak május végén, júniusban jelennek meg. Nappal a lombkoronaszintben tartózkodnak, a fák sérüléseiből kifolyó nedvet nyalogatják. Főként alkonyatkor repülnek, jellegzetes zúgó repüléssel keresik fel párjukat.

    Érdekes, hogy a hímek majdnem függőleges testartásban repülnek, mivel nagy méretű "agancsukat" másképp nem tudják ilyenkor egyensúlyozni.

    Ha kézbe vennénk a szarvasbogarat igyekezzünk a tor és a potroh között megfogni, így hegyes végű "agancsukkal" nem tudják kezünket megcsípni. Veszély esetén jellegzetes zizegő-cirpelő hangot hallatnak.

    A kifejlett állatok pár hétig élnek, július végére, augusztus elejére elpusztulnak. A rajzás után az elpusztult szarvasbogarak tetemét, vagy egy-egy fa alatt a fej és rágó maradványait is megfigyelhetjük.

    Más fajjal nem téveszthető össze, a kis szarvasbogártól a testméret és a rágók nagysága, a nőstények esetében a nagy szarvasbogár kiszélesedő elülső lábszára alapján jól elkülöníthető.

    Elsősorban tövisszúró gébics fészke alatt találkozhatunk időnként nagyobb mennyiségű tetemükkel, hiszen ez az erős csőrű madár könnyedén roppantja meg a kemény kitinpáncélt. Kisragadozóink közül a nyuszt, a nyest és a hermelin is előszeretettel fogyasztja a kirajzó és földre pottyanó példányokat, de az elsősorban gyümölcsfogyasztó erdei- és nagy pele is képes zsákmányul ejteni.

    Magyarországi állományainak nagyságát az időskorú tölgyerdők mennyisége, kiterjedése határozza meg elsődlegesen.

    Először keresd meg az észlelés helyét...