Szúrós csodabogyó

(Ruscus aculeatus)

Védett, természetvédelmi értéke 10000,- Ft

témafelelős

témafelelős

Bata Kinga

botanikus

    A csodabogyófélék (Ruscaceae) családjába tartozó szúrós csodabogyó feltűnő, és nevéhez híven igencsak szúrós. Egész évben megfigyelhető, örökzöld, évelő félcserje.

    A szúrós csodabogyó szára felálló, dúsan elágazó, bokrosodó. A tojásdad-lándzsás, ép szélű, bőrszerű, merev szúrós hegyben végződő levélnek látszó képlet valójában ellaposodott szárképződmény, melynek közepén helyezkedik el az apró, pikkelyszerű, valódi levél. Később a valódi levelek hónaljában jelennek meg a párosával ülő, apró, fehér vagy halványzöld virágai. Márciustól áprilisig tartó virágzáskor megfigyelhetjük, hogy míg az egyik bokron csak porzós virágok, addig a másikon csak termős virágok helyezkednek el, vagyis a növény kétlaki. Jellegzetes, korallpiros, húsos bogyókkal díszített példányait hosszabb ideig, ősztől akár egész télen át megfigyelhetjük.

    A szúrós csodabogyóval hazánkban főleg a Dél-Dunántúl hegy- és dombvidéki erdeiben, ligeteiben találkozhatunk és elterjedésének északi határát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, a növényről elnevezett Csodabogyós-barlang közelében éri el.

    Szúróssága miatt régen a kamrában az ételre tették, hogy elriassza az egereket, innen ered egyik népi elnevezése "egértövis" is. Fiatal, zsenge hajtásait, gyökerét régen fogyasztották. Az ókori gyógyászatban hashajtóként alkalmazták, a bibliai időkben pedig már ismert volt nedvének, vagy főzetének gyulladáscsökkentő és érszűkítő hatása. Néhány évtizeddel ezelőtt nagyon népszerű volt virágkötészeti alapanyagként is, nagy tömegben gyűjtötték, amely ritkulásához vezetett, és végül ez indokolta védetté nyilvánítását.

    Közeli rokona a lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossus) elfekvő szárú, ezért alacsonyabb termetű növény, valódi levele nagyobb és a levélszerű szára szélesebb és nem szúrós. Ennek a fajnak az elterjedési területe kisebb, kizárólag a Mecsekre és a Zselicre korlátozódik.

    Először keresd meg az észlelés helyét...