Tavaszi hérics

(Adonis vernalis)

Védett, természetvédelmi értéke 5000,- Ft

témafelelős

témafelelős

Koczka Krisztina

növényökológus

    A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, kis bokrokat alkotó sztyeppnövény, amely márciustól május közepéig virágzik.

    A magányosan fejlődő, nagy- és változó számú, fénylőn aranysárga szirmokból álló virágai már messziről felhívják magukra a figyelmet. A beporzásról különböző rovarok – méhek, legyek, bogarak – gondoskodnak.

    A száron sűrűn helyezkednek el a keskeny levélsallangokból álló, szárnyasan összetett levelek, melyek fonáka kopasz.

    A virágban számos sárga színű porzó és termő található. Május végétől a kezdetben zöld, majd idővel megbarnuló bunkószerű, felálló kocsányú terméscsoportjait figyelhetjük meg.

    Magjainak terjesztéséből a hangyák is kiveszik részüket. Ennek köszönhetően kis szerencsével egy termetesebb hangyaboly közvetlen közelében számos „hérics-bokorra” is felfigyelhetünk.

    Hazánkban dombvidéki és hegyvidéki élőhelyeken, napsütötte pusztafüves lejtőkön, száraz sziklagyepekben, lösz- és homoki gyepekben, irtásréteken és legelőkön, karsztbokorerdőkben és ligetes, melegkedvelő tölgyesekben találkozhatunk vele.

    Erősen mérgező, így a legelő állatok kerülik. Gyöktörzsét vizelethajtó, szívnyugtató, koszorúér-tágító hatóanyagai miatt régen nagy mennyiségben gyűjtötték. Innen ered a régi népi elnevezés a „táragy-gyökér”.

    Érdekesség, hogy a nemzetség nevét a görög-latin mitológiából ismert Adoniszról, Aphrodité kedveséről kapta.

    Közeli rokona, a szintén sárga virágú, ám szélesebb, a fonákán szőrös levélsallangú, fokozottan védett erdélyi hérics (Adonis hybrida), amely csak Békés megyében él.

    A nemzetség további két fajának – lángszínű hérics (Adonis flammea) és nyári hérics (Adonis aestivalis) – virága piros.

    Először keresd meg az észlelés helyét...