Nagy szarvasbogár

(Lucanus cervus)

Védett, természetvédelmi értéke 10000,- Ft

    A szarvasbogár (Lucanus cervus) a szarvasbogárfélék családjának legnagyobb termetű faja. A hím és nőstény egyedek méretükben, a rágó és a fej nagyságában jelentősen eltérnek. A hímek 3-8 cm, míg a nőstények 2,5-5 cm hosszúak. A hímek rágója szarvasagancshoz hasonló, a fejük hátul taréjszerűen kiszélesedő. A nőstények rágója normál méretű, elülső lábszára azonban szélesebb és erőteljesebb, mint a hímeké.

    Erdőlakó faj, elsősorban tölgyesekben él. A lárvák fejlődéséhez öreg, korhadó fák szükségesek, ezért idősebb állományú tölgyesekben figyelhetők meg nagyobb egyedszámban.

    A kifejlett bogarak május végén, júniusban jelennek meg. Nappal a lombkoronaszintben tartózkodnak, a fák sérüléseiből kifolyó nedvet nyalogatják. Főként alkonyatkor repülnek, jellegzetes zúgó repüléssel keresik fel párjukat.

    A szarvasbogár (Lucanus cervus) a szarvasbogárfélék családjának legnagyobb termetű faja. A hím és nőstény egyedek méretükben, a rágó és a fej nagyságában jelentősen eltérnek. A hímek 3-8 cm, míg a nőstények 2,5-5 cm hosszúak. A hímek rágója szarvasagancshoz hasonló, a fejük hátul taréjszerűen kiszélesedő. A nőstények rágója normál méretű, elülső lábszára azonban szélesebb és erőteljesebb, mint a hímeké.

    Erdőlakó faj, elsősorban tölgyesekben él. A lárvák fejlődéséhez öreg, korhadó fák szükségesek, ezért idősebb állományú tölgyesekben figyelhetők meg nagyobb egyedszámban.

    A kifejlett bogarak május végén, júniusban jelennek meg. Nappal a lombkoronaszintben tartózkodnak, a fák sérüléseiből kifolyó nedvet nyalogatják. Főként alkonyatkor repülnek, jellegzetes zúgó repüléssel keresik fel párjukat.

    Érdekes, hogy a hímek majdnem függőleges testartásban repülnek, mivel nagy méretű "agancsukat" másképp nem tudják ilyenkor egyensúlyozni.

    Ha kézbe vennénk a szarvasbogarat igyekezzünk a tor és a potroh között megfogni, így hegyes végű "agancsukkal" nem tudják kezünket megcsípni. Veszély esetén jellegzetes zizegő-cirpelő hangot hallatnak.

    A kifejlett állatok pár hétig élnek, július végére, augusztus elejére elpusztulnak. A rajzás után az elpusztult szarvasbogarak tetemét, vagy egy-egy fa alatt a fej és rágó maradványait is megfigyelhetjük.

    Más fajjal nem téveszthető össze, a kis szarvasbogártól a testméret és a rágók nagysága, a nőstények esetében a nagy szarvasbogár kiszélesedő elülső lábszára alapján jól elkülöníthető.

    Elsősorban tövisszúró gébics fészke alatt találkozhatunk időnként nagyobb mennyiségű tetemükkel, hiszen ez az erős csőrű madár könnyedén roppantja meg a kemény kitinpáncélt. Kisragadozóink közül a nyuszt, a nyest és a hermelin is előszeretettel fogyasztja a kirajzó és földre pottyanó példányokat, de az elsősorban gyümölcsfogyasztó erdei- és nagy pele is képes zsákmányul ejteni.

    Magyarországi állományainak nagyságát az időskorú tölgyerdők mennyisége, kiterjedése határozza meg elsődlegesen.

    Először keresd meg az észlelés helyét...

    között észlelést jeleztetek

    ... majd add meg az alábbi adatokat

    Regisztrált felhasználóink egy fényképet is feltölthetnek